Már nem csak a Levi's 501

A Levi-n kívül az Öko-Index-et olyan ruházati óriások tervezik bevezetni, pl. mint a Nike, Adidas, Timberland, Columbia. Ez utóbbi két cég vásárlói általában is elkötelezettek a környezetvédelem iránt.

Nem is gondolnánk, hogy a textilipar mennyire hat környezetünkre. Kiszámítható, hogy melyik a környezetbarátabb termelés. A bőr cserzése mérgező vegyi anyagokkal történik.  Míg a szintetikus anyagok (pl poliészter) előállítása nagy mennyiségű kőolaj felhasználásával jár, szemben a gyapot termesztése során tömérdek vizet kell használni. Nem beszélve arról, hogy a gyapotot feldolgozásra az USA-ból Európába, illetve Ázsiába viszik (ez már nem az 501-esről szól, hanem általában). Ott legyártják a most már magyarul pamutnak nevezett fonalat és megszövik az alapanyagot. Aztán megint utaztatják párszáz kilométert, hogy megvarrják. Némely termék kétszer körbejárja a Földet, mire az üzletbe kerül.

A termékek életciklusánál és környezetre gyakorolt hatásánál azt is számba kell venni, hogy a cipőd, ruhád (de beszélhetünk egy székről vagy mosógépről is) mennyi idő után landol a kukában, szemétdombon, lebomlik-e s mennyi idő alatt. Félelmetes szám, de csak mi magyarok 4-5 millió tonna hulladékot termelünk évente. Az USA-ban csak textilből több mint 12 millió tonna kerül kidobásra.

Visszatérve az Öko-Indexre: nemcsak a termék előállítása során keletkező környezeti terhelést veszi számításba, de vizsgálják, hogy az adott gyártó milyen munkakörülményeket biztosít alkalmazottainak.

folyt.köv.